Műsorszórás Magyarországon

1969 - Az első színes adás sugárzása. 

1970 - Budapesten megkezdik a rendszeres sztereó adásokat a 3. műsoron.

1971 - Heti két, majd három alkalommal megkezdődnek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal.

1972 - Befejeződik az országos 70 MHz-es URH adóhálózat kiépítése. A Magyar Rádió három közszolgálati műsorának (Kossuth, Petőfi és Bartók) sugárzása 10 adóállomásról történik. (OMK, Sopron, Kabhegy, Nagykanizsa, Pécs, Szentes, Komádi, Tokaj, Kékes és Miskolc) A Petőfi és Bartók műsorokat sztereó üzemmódban kisugározzák. Az adóhálózatok 3 és 10 kW-os EMV gyártmányú teljesen csöves adóberendezésekkel kiépítésre kerülnek. 

1974 - Új adótornyokat helyeznek üzembe Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen. Jászberényi Rövidhullámú Rádióállomás átadása 2 db 250 kW-os adóberendezéssel. 

1977 - A távközlési világértekezleten hazánk öt műholdas tévécsatornát kap. Nagymaroson, Tamásiban, Körmenden és Lentiben új átjátszóadók kezdik meg működésüket. Üzembe helyezik az ország legnagyobb teljesítményű, 2 MW-os középhullámú rádióállomását Solton   és átveszi Lakihegytől a Kossuth adó sugárzását 540 kHz-en. 

1981 - Felavatják az új adóállomást Kékestetőn. Megkezdődnek a teletext kísérleti adások. Felügyelet nélküli üzemre is alkalmas, harmadik generációs URH adók telepítése.  Az első BHG gyártmányú URH adókat Kékestetőn helyezik üzembe. 

1983 - Megépül Győr KH állomás  és az 5 kW-os TESLA adóval megkezdődik a Petőfi és körzeti műsor sugárzása. 

1984 - Az első regionális adások indulása: Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugároz a városi televízió. 

1986 - Kozármislenyben új KH állomás épül és új 20 kW-os Tesla adóval folytatja a körzeti műsorsugárzást, valamint a 10 kW-os Tesla adóval a Petőfi műsort. 

1987 - Megkezdi a Petőfi és a körzeti műsor sugárzását a 2. legnagyobb teljesítményű 2x500kW-os KH adó Marcaliban.  Elindul az AM-Mikró rendszer a kiemelt budapesti szállodák részére. Cél, hogy a nyugatról érkező szállóvendégek saját anyanyelvű műsorokhoz juthassanak. 

1988 - Sopronból 10 kW-os R&S adóval megindul az első 100 MHz-es URH sávi kereskedelmi adás. 

1989 - Az AM-Mikró hálózat pont-multipont rendszerré alakul át, amellyel kialakul az előfizetők számára korlátlanul hozzáférhető rendszer. 

1990 - A Magyar Posta szétválásával megalakul a Magyar Műsorszóró Vállalat. Országos személyhívó hálózat beindítása a Kossuth adóhálózaton. 

1953 - A 100/50 W teljesítményű televízióadó első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról. 

1954 - Az adó megkezdi kísérleti adásait a Széchenyi-hegyi volt Hargita szálló épületéből. Pécsett  üzembe helyezik az új 15 kW-os középhullámú adóberendezést. 

1955 - Megépül a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. 

1956 - Miskolcon üzembe helyezik a Standard gyártmányú 7 kW-os középhullámú adót, melynek teljesítményét később 15 kW-ra növelik. 

1957 - Az 1 kW-os adóról megindul az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon. Működésbe lép a 94 m magas, 11 emeletes Széchenyi-hegyi tévéállomás. 

1958 - A rendszeres televízió adás indulása a Széchenyi-hegyen telepített RFT gyártmányú 30/10 kW teljesítményű adóval. 

1959 - Az egész ország televíziós ellátása érdekében gerincadó-hálózat épül: közvetítő állomások jöttek létre Pécsett, Miskolcon és Sopronban. 

1960 - Adóállomások épülnek Szentesen, Kékesen és Tokajban. Budapesten és Pécsett megkezdődnek a kísérleti URH adások szovjet gyártmányú adóberendezésekkel a 70 MHz-es frekvencia sávban. 

1961 - A Magyar Postán belül működő Vállalat neve Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság lesz. Az Igazgatóság komplex feladatköre a vezeték nélküli hírközlési létesítmények beruházási és fejlesztési-, valamint a létrehozott hálózatok fenntartási és üzemeltetési tevékenysége. 

1962 - Adóállomás épül Kabhegyen. 

1966 - Mosonmagyaróváron üzembe helyezik az új 5 kW-os középhullámú adót. 

1967 - Sztereo adáskísérletek megkezdése heti 3 alkalommal. 

1968 - A lakihegyi 2x150 kW-os új Kossuth adó üzembe helyezése. Adóállomás épül Komádiban. 

1990. január 1-jéig a Magyar Posta volt a kizárólagos postai, távközlő, ezen belül a műsorszóró szolgáltató Magyarországon.

1925 - Elindul a magyarországi műsorszórási tevékenység. Csepelen a 2 kW-os Telefunken adó megkezdi sugárzását az 572 m-es hullámhosszon. 

1927 - Az új 3 kW-os adó üzembe helyezése Csepelen. A rádió-előfizetők száma több mint 50 000. 

1928 - Megépül a Lakihegyi Rádióállomás és üzembe helyezik az új 20 kW-os Telefunken adót, amely Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű adója. 

1932 - Székesfehérváron üzembe helyezik az első 15/5 kW-os rövidhullámú adóberendezést, hogy az 1932-es Los-Angelesi nyári olimpiai játékokra megindulhasson onnan is a sugárzás. 

1933 - Felavatják az első vidéki rádióállomásokat Pécsen, Magyaróváron, Miskolcon és Nyíregyházán. A Lakihegyi 120 kW-os nagyadó üzembe helyezése a „szivar” toronnyal. 

1945 - A Magyar Postán belül megalakul a Posta Rádióműszaki Igazgatóság. A pécsi adóberendezés ismét üzemképes. 

1946 - A mosonmagyaróvári adóberendezés ismét üzemképes. Megtörténik a lakihegyi 20 kW-os középhullámú adóhelyreállítása és még ugyanebben az évben a kimenő teljesítményének 50 kW-ra történő növelése, amellyel Európában újból lehetővé válik a magyar műsor vétele. 

1948 - Az elpusztult 120 kW-os adó pótlására üzembe helyezik a 135kW-os Standard típusú adót, az újjáépített 314 méteres toronnyal Lakihegyen. 

1949 - A nyíregyházi adóberendezés ismét üzemképes. Szolnokon üzembe helyezik a 2x135 kW-os középhullámú adóberendezést. Diósdon megkezdi működését a 2 kW-os rövidhullámú adó. 

1950 - Az átszervezéssel megszűnő Posta Rádióműszaki Igazgatóság feladatait az újonnan létrehozott Rádióműszaki Üzemi Vállalat veszi át. Az alapító rendelet a vállalat tevékenységébe utalja a közhasznú rádió-üzemek fenntartását az ország egész területén. Diósdon üzembe helyezik a két, egyenként 100 kW-os teljesítményű rövidhullámú Standard adóberendezést az észak- és dél-amerikai területek ellátására. 

1952 - Nyíregyházán és Szombathelyen a 25 kW-os Standard adók, Győrben   a 0.4 kW-os adó kezdi meg a sugárzását. 

1953 - Balatonszabadiban üzembe helyezik a 135 kW-os adóberendezést.